Tudomány és vallás
Cikkek
Paul Kurtz: Kompatibilis-e a tudomány és a vallás?
Mostanában sok helyütt vitatták meg a tudomány és a vallás viszonyát. Többek között a Templeton Alapítvány is számos konferenciát támogatott ebben a témakörben. Azok közül, akik ezekben a diszkussziókban részt vettek, úgy tunik, sokan feltételezik, hogy a tudomány és vallás kompatibilisek. Azzal érvelnek, hogy nincs közöttük ellenmondás, sőt néhányan még azt is állítják, hogy a tudomány alátámasztja a vallásos hit alapelveit. Azt gyanítom, hogy jelen konferencia legtöbb résztvevője, akik foként szkeptikusok és non-theisták, ezzel nem értenek egyet. Sok olyan terület létezik, ahol a hívők és a tudósok radikálisan különböző állításokat tesznek az igazságról.
Edward O. Wilson: Etika és vallás
Az etika eredetéről folyó évszázados viták eredménye ekképpen foglalható össze: az erkölcsi érzék, az igazságosság és az emberi jogok vagy függetlenek az emberi tapasztalattól, vagy pedig emberi találmányok. A különbség jelentőségét nehéz lenne eltúlozni. Ebből adódik minden eltérés azt illetően, ahogy magunkat, mint fajt látjuk. Ez a vallás tekintélyének mércéje és az, ami meghatározza az erkölcsi érvek menetét.
Richard Feynman: A tudomány és a vallás közötti kapcsolatról
Feynman sorra veszi egy képzelt bizottság szempontjait, amelyek a tudósok és a spiritiszták gondolkodásmódját képviselik, és megtárgyalja azokat a pontokat, amelyekben a tudomány és a vallás megegyezik, és amelyekben nem egyeznek meg, két évtizeddel megelőzve a jelenleg folyó heves vitákat, amelyek az igazság keresésének e két, alapvetően különböző út képviselői között folyik. Egyéb kérdések mellett azon tűnődik, hogy vajon az ateistáknak lehet-e olyan erkölcsük, amely a tudomány megállapításaira támaszkodik, mint ahogy a spiritisztáknak is lehet olyan erkölcsük, amely istenhitükre támaszkodik.
Richard Dawkins: A nagy konvergencia
Közeledik-e egymáshoz a tudomány és a vallás? Nem. Vannak modern tudósok, akiknek szavai vallásos módon hangzanak, de akiknek hite, ha jobban megvizsgáljuk, azonos a többi tudós hitével, akik egyszerű nyíltsággal ateistának vallják magukat.
Bereczkei Tamás: Vallás és biológia
A munduruku indiánok fejvadászata szorosan összefonódik a csoport együttmuködését biztosító és a harc fontosságát alátámasztó rituálékkal és kultuszokkal. Ennek középpontjában az ellenség és a vadállatok azonosítása áll: a szomszédos törzseket és a vaddisznót ugyanazzal a szóval jelölik. A sikeres fejvadász a dajeboisi ("a vaddisznók anyja") megnevezést kapja, amely abból ered, hogy a munduruku indiánok szerint a megölt ellenség trófeája megsokszorozza a vadállatok számát, és a vadászhoz vonzza őket.
Bereczkei Tamás: A cölibátus adaptivitásáról
Sokan úgy tartják, hogy a kultúra legtöbb jellege biológiai következményét tekintve maladaptív. Lehetséges azonban, hogy ez csupán abból fakad, hogy nincs kellő ismeretünk a kérdéses jelenségről. Sokszor esünk abba a hibába, hogy túl gyorsan rámondjuk valamilyen emberi cselekvésre vagy intézményre, hogy nincs hatással, vagy éppen hátrányos a szaporodásra (génátadásra). Nem ritkán kiderül azonban, hogy feltevésünk nagyon ingatag talajra épül. Példaként említsük meg a cölibátus gyakorlatát, amelyet számos vallás megkövetel papjaitól.
Susan Blackmore: A vallások mint mémplexek
Tetszik vagy nem tetszik, különféle vallások vesznek körül bennünket. A világ nagy vallásai évezredeken át fennmaradtak, befolyásolják kalendáriumainkat, pihenőnapjainkat, műveltségünket és neveltetésünket, hiedelmeinket és erkölcsünket. Az emberek világszerte szédítő mennyiségű időt és pénzt áldoznak isteneiknek, és pompás építményeket emelnek, hogy ezekben végezzék szertartásaikat. Semmilyen módon nem szabadulhatunk a vallásoktól, de a memetika révén megérthetjük, hogyan és miért gyakorolhatnak ekkora hatalmat.
John D. Barrow: A tudomány és a vallás történelmi kapcsolatai
Manapság távoli nézoként, nem pedig valódi résztvevőként érdeklodünk az okkultizmus iránt. Nem tudjuk méltányolni, milyen lehetett egy teljességgel mágikusnak tekintett világban elmerülve élni.
Joe Nickell: A "torinói halotti lepel"
A „torinói halotti lepel" - a Jézus halotti leplének tartott szövetdarab, amelyen egy keresztre feszített ember lenyomata látszik - hitelességének vizsgálata hosszú ideig tartott. Mostanra azonban a kérdés mindenki számára rendeződött - néhány elvakult hívő kivételével. A lent, amiből a leplet szőtték, valamikor a 16. század közepén aratták le, egy időben azzal, amikor egy művész állítólag bevallotta, hogy „ravasz módon" ráfestette a képet a lepelre.
Ajánlott könyvek
Alister McGrath: Tudomány és vallás (könyvismertetés)
Paul Davies: Isten gondolatai
Több tudomány...
|
|
Tudnivalók | |
Az oldal 2009. óta nem frissül, de a tartalom továbbra is elérhető. Egyes cikkeket a vallásos emberek sértőnek találhatnak.
|
|
Albumok |
|
|
